Nem tudom

Gyakran szoktam azt mondani vagy válaszolni, hogy nem tudom. Egyszerűen azért, mert tényleg nem tudom a választ. A kérdésre. Le a kalappal azok előtt, akik bármilyen kérdésre is tudnak felelni. Én sokszor nem tudok.

Hogy ez miért alakult így? Nem tudom.

Már gyerekkoromban sem tudtam sokszor elfogadható és határozott választ adni, és ezzel néha az őrületbe kergettem az anyámat. „Akkor mit tudsz?” Szegezte nekem a kérdést végül ingerülten. De nekem fogalmam sem volt arról, hogy mit tudok. Vagyis erre a kulcskérdésre is az volt a válaszom, hogy nem tudom.

Ma már felnőtt vagyok. És érett. És egyvalamit egészen biztosan tudok. Azt, hogy semmit sem tudok. De már ez is valami. Illetve nem is tudom.

 

nem tudom

 

kép: pixabay.com

Save

További konokságok és liliségek (gondolatok, zenék, képek, versek, idézetek, további bejegyzések...) találhatók a blog Facebook oldalán. Ha van kedved, kukkants be, és/vagy csatlakozz. Néha pedig instáskodom is egy kicsit.

Figyelmeztetés: néha eléggé elgurul... a minden. A gyógyszer marad, de én inkább a minden után gurulok.

Save

Címkék: ,

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!